Elkészült a szakmai tanulmány, amely a klímaváltozás kihívásaira adott helyi válaszokat vizsgálja a magyar–szerb határtérségben, különös tekintettel a kisléptékű termelők helyzetére. A kutatás középpontjában a helyi élelmiszerrendszerek és a rövid ellátási láncok állnak, mint olyan gyakorlati eszközök, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki gazdaságok ellenállóbbá és alkalmazkodóbbá tételéhez.
A tanulmány elérhető ide kattintva.
A tanulmány rámutat arra, hogy a klímaalkalmazkodás nem csupán technológiai vagy agronómiai kérdés. Legalább ilyen fontos szerepet játszanak a helyi együttműködések, a tudásmegosztás, a bizalmi kapcsolatok, valamint azok az intézményi és piaci keretek, amelyek támogatják a termelők közös fellépését. A helyi élelmiszerrendszerek nemcsak értékesítési csatornaként jelennek meg, hanem olyan közösségi és gazdasági hálózatként is, amely képes csökkenteni a kockázatokat, erősíteni a piaci stabilitást és növelni a helyi hozzáadott értéket.
A kutatás magyarországi és észak-vajdasági esettanulmányokra épül, bemutatva, hogy eltérő társadalmi, gazdasági és intézményi környezetben milyen formákban jelenik meg az alkalmazkodás. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol a helyi élelmiszerrendszerek szervezettek, és léteznek koordinációt, együttműködést és közös tanulást támogató struktúrák, ott a termelők nagyobb eséllyel képesek reagálni a klímaváltozás és a piaci bizonytalanság kihívásaira.
A tanulmány összegzése szerint a helyi élelmiszerrendszerek stratégiai jelentősége túlmutat az élelmiszer-ellátáson: a kollektív klímaalkalmazkodás társadalmi-gazdasági infrastruktúrájává válhatnak. Hozzájárulnak a vidéki közösségek megerősítéséhez, a helyi gazdaság élénkítéséhez, valamint olyan fenntartható, hosszú távon működő megoldásokat kínálnak, amelyek a helyi erőforrásokra, tudásra és együttműködésekre építenek.
A kiadvány az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében az ARCCHAD projekt (HUSRB/23R/11/008) keretlben készült. A projekt a klímaváltozás miatt felmerülő problémákra innovatív, többszereplős megközelítést javasol. Célja, hogy alternatív megoldásokkal támogassa a kistermelőket, legyen szó akár modern technológiák megismertetéséről, tevékenységük diverzifikációjáról, együttműködő közösségek kialakításáról, vagy akár az érintettek szemléletformálásáról.
